Tartalom
- 1. Operációs rendszer (OS)
- Az operációs rendszerek típusai
- Az operációs rendszerek funkciói
- Példák az operációs rendszerekre
- 2. Eszközillesztők
- 3. Firmware
- BIOS és UEFI
- 4. Programozási nyelvfordítók
- 5. Segédprogramok
Alfred régóta tanár és számítógép-rajongó, aki a számítástechnikai eszközök széles skálájával dolgozik és problémákat okoz.
Az öt típusú szoftverek, mind a számítógépes hardver eljárásainak és funkcióinak ellenőrzésére és összehangolására szolgálnak. Valójában lehetővé teszik a hardver, a szoftver és a felhasználó közötti funkcionális interakciót.
A rendszerszoftver közvetítői feladatokat végez, hogy biztosítsa a kommunikációt más szoftverek és hardverek között, hogy lehetővé tegye a felhasználóval való harmonikus együttélést.
A rendszerszoftverek az alábbiakba sorolhatók:
- Operációs rendszer: Kihangosítja a hardver, a rendszerprogramok és más alkalmazások közötti kommunikációt.
- Eszközvezérlő: Lehetővé teszi az eszköz kommunikációját az operációs rendszerrel és más programokkal.
- Firmware: Lehetővé teszi az eszköz vezérlését és azonosítását.
- Fordító: A magas szintű nyelveket alacsony szintű gépi kódokká fordítja.
- Hasznosság: Biztosítja az eszközök és alkalmazások optimális működését.
1. Operációs rendszer (OS)
Az operációs rendszer egy olyan rendszerszoftver kernel, amely a számítógépes hardver és a végfelhasználó között helyezkedik el. Először egy számítógépre telepítik, hogy lehetővé tegye az eszközök és alkalmazások azonosítását, és ezáltal működőképes legyen.
A rendszerszoftver az első olyan szoftverréteg, amelyet minden egyes számítógép bekapcsolásakor betöltenek a memóriába.
Tegyük fel, hogy a felhasználó jelentést akar írni és nyomtatni egy csatolt nyomtatóra. A feladat végrehajtásához szövegszerkesztő alkalmazás szükséges. Az adatbevitel billentyűzeten vagy más beviteli eszközön történik, majd megjelenik a monitoron. Az előkészített adatokat ezután elküldi a nyomtatónak.
Annak érdekében, hogy a szövegszerkesztő, a billentyűzet és a nyomtató elvégezhesse ezt a feladatot, együtt kell működniük az operációs rendszerrel, amely ellenőrzi a be- és kimeneti funkciókat, a memóriakezelést és a nyomtató spoolozását.
Ma a felhasználó a grafikus felhasználói felületen (GUI) keresztül kommunikál az operációs rendszerrel egy monitoron vagy érintőképernyős felületen. A modern operációs rendszerek asztala egy grafikus munkaterület, amely olyan menüket, ikonokat és alkalmazásokat tartalmaz, amelyeket a felhasználó egy egérrel vezérelt kurzoron vagy egy ujj érintésével kezel. A lemez operációs rendszer (DOS) egy népszerű felület volt, amelyet az 1980-as években használtak.
Az operációs rendszerek típusai
- Valós idejű operációs rendszer: Speciális beágyazott rendszerekbe, például robotokba, autókba és modemekbe van telepítve.
- Egyfelhasználós és egyfeladatos operációs rendszer: Egyfelhasználós eszközökre, például telefonokra vannak telepítve.
- Egyfelhasználós és többfeladatos operációs rendszer: Korszerű személyi számítógépekre vannak telepítve.
- Többfelhasználós operációs rendszer: Olyan hálózati környezetekbe van telepítve, ahol sok felhasználónak meg kell osztania az erőforrásokat. A kiszolgáló operációs rendszerek példák a többfelhasználós operációs rendszerekre.
- Hálózati operációs rendszer: Erőforrások, például fájlok, nyomtatók megosztására szolgál a hálózati beállítások során.
- Internet / Web OS: Úgy tervezték, hogy az online böngészőben fusson.
- Mobil operációs rendszer: Úgy tervezték, hogy mobiltelefonokon, táblagépeken és más mobil eszközökön fusson.
Az operációs rendszerek funkciói
- A felhasználói felület és a hardver közötti interfészt GUI-n keresztül biztosítják.
- Kezeli és lefoglalja a memóriaterületet az alkalmazások számára.
- Feldolgozza az alkalmazások, a bemeneti / kimeneti eszközök és az utasítások kezelését.
- Konfigurálja és kezeli a belső és perifériás eszközöket.
- Egy- vagy többfelhasználós tárhely kezelése a helyi és a hálózati számítógépeken.
- A fájlok és alkalmazások biztonsági kezelése.
- Kezeli a bemeneti és kimeneti eszközöket.
- Eszközök észlelése, telepítése és problémamegoldása.
- Figyelemmel kíséri a rendszer teljesítményét a Task Manager és más eszközök segítségével.
- Készítsen hibaüzeneteket és hibaelhárítási lehetőségeket.
- Interfész megvalósítása a hálózati kommunikációhoz.
- Egy- vagy többfelhasználós rendszerekben kezeli a nyomtatókat.
- Belső vagy hálózati fájlkezelés.
Példák az operációs rendszerekre
Népszerű operációs rendszerek a számítógépekhez:
- Windows 10
- Mac OS X
- Ubuntu
A népszerű hálózati / szerver operációs rendszerek a következők:
- Ubuntu Server
- Windows Server
- Red Hat Enterprise
A népszerű internetes / webes operációs rendszerek a következők:
- Chrome OS
- Club Linux
- Remix OS
A népszerű mobil operációs rendszerek a következők:
- iPhone OS
- Android operációs rendszer
- Windows Phone operációs rendszer
2. Eszközillesztők
Az illesztőprogram olyan típusú rendszerszoftver, amely életre kelti a számítógépes eszközöket és perifériákat. Az illesztőprogramok lehetővé teszik, hogy az összes csatlakoztatott alkatrész és külső kiegészítő elvégezhesse a tervezett feladatokat és az operációs rendszer utasítása szerint. Illesztőprogramok nélkül az operációs rendszer nem ruházna fel semmilyen feladatot.
Illesztőprogramot igénylő eszközök:
- Egér
- Billentyűzet
- Hangkártya
- Kártya megjelenítése
- Hálózati kártya
- Nyomtató
Általában az operációs rendszer a piacon lévő legtöbb eszköz illesztőprogramjaival szállít. Alapértelmezés szerint az olyan beviteli eszközök, mint az egér és a billentyűzet, illesztőprogramjait telepítik. Lehet, hogy soha nem igényelnek harmadik féltől származó telepítéseket.
Ha egy eszköz újabb, mint az operációs rendszer, előfordulhat, hogy a felhasználónak le kell töltenie az illesztőprogramokat a gyártó webhelyeiről vagy alternatív forrásokból.
3. Firmware
A firmware a flash, ROM vagy EPROM memóriachipbe ágyazott operációs szoftver az operációs rendszer számára annak azonosítására. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi minden egyes hardver minden tevékenységét.
Hagyományosan a firmware a szóval jelölt fix szoftvereket jelentette cég. Nem felejtő chipekre volt telepítve, és csak úgy frissíthető, hogy új, előre beprogramozott chipekkel cserélték le őket.
Ezt azért tették meg, hogy megkülönböztessék őket a magas szintű szoftverektől, amelyek frissíthetők az alkatrészek cseréje nélkül.
Ma a firmware-t flash chipekben tárolják, amelyek félvezető chipek cseréje nélkül frissíthetők.
BIOS és UEFI
A számítógépek legfontosabb firmware-jét manapság a gyártó telepíti az alaplapra, és a régin keresztül érhető el BIOS (Basic Input / Output System) vagy az új UEFI (Unified Extended Firmware Interface) platformok.
Ez a konfigurációs felület töltődik be először, amikor a számítógép be van kapcsolva és átmegy POST (Bekapcsolási önteszt).
Az alaplap firmware az összes hardver felébresztésével indul, és biztosítja, hogy az olyan alkatrészek, mint a processzor, a memória és a lemezmeghajtók működőképesek legyenek. Ha az összes kulcsfontosságú összetevő rendben van, akkor a rendszerindítót futtatja, amely betölti az operációs rendszert. Ha a véletlen hozzáférésű memória hibás, a BIOS nem engedélyezi a számítógép indítását.
A felhasználó megváltoztathatja a BIOS és az UEFI beállításait, ha indításkor megnyomja a speciális gombokat (egy funkcióbillentyűt, a törlést vagy az esc billentyűt) a konfigurációs oldal betöltéséhez. A felhasználó a felbukkanó oldalon konfigurálhatja a biztonságot, az indítási sorrendet, az időt és az egyéb beállításokat.
Noha másképp működnek, a firmware néhány szempontból bókol az illesztőprogramoktól. Mindkettő azonosítja a hardvereszközöket, az utóbbiak pedig az operációs rendszert látják az eszközön.
A legfontosabb különbség a kettő között az, hogy a firmware mindig az eszközökön belül található, míg az illesztőprogramok az operációs rendszeren belül települnek.
A firmware frissítéseket az eszköz gyártója (nem az operációs rendszer gyártója) biztosítja. Akkor szükségesek, ha a felhasználó azt akarja, hogy a számítógépes hardver új hardver- és szoftveres támogatást kapjon. A firmware lehetővé teszi, hogy az eszközök jobban működjenek a régi és új operációs rendszerekkel és alkalmazásokkal.
Szinte minden eszköz és periféria firmware-t tartalmaz. Hálózati kártya, TV-tuner, útválasztó, szkenner vagy monitor és példák olyan eszközökre, amelyeken firmware van telepítve.
4. Programozási nyelvfordítók
Ezek olyan köztes programok, amelyekre a szoftver programozók támaszkodnak a magas szintű nyelvi forráskód gépi nyelvkódra történő lefordítására. Az előbbi olyan programozási nyelvek gyűjteménye, amelyeket az emberek könnyen megérthetnek és kódolhatnak (azaz Java, C ++, Python, PHP, BASIC). Ez utóbbi egy összetett kód, amelyet csak a processzor ért.
A népszerű fordítói nyelvek a fordítók, az összeállítók és a tolmácsok. Általában számítógépgyártók tervezik. A fordító programok elvégezhetik a programkódok teljes fordítását, vagy lefordíthatnak minden más utasítást egyszerre.
A gépi kódot a base-2 számrendszerébe írják, 0-ban vagy 1-ben írva. Ez a lehetséges legalacsonyabb szintű nyelv. Bár látszólag értelmetlen az emberek számára, a nullákat és nullákat a processzor valóban intelligens módon szekvenálja, hogy minden elképzelhető emberi kódra és szóra utaljon.
A fordítók a szoftverfejlesztők munkájának egyszerűsítése mellett segítenek a különböző tervezési feladatokban;
- A fordítás során azonosítsa a szintaxis hibákat, ezáltal lehetővé téve a kód módosítását.
- Adjon meg diagnosztikai jelentéseket, ha a kódszabályokat nem tartják be.
- Rendeljen adattárolót a programhoz.
- Sorolja fel mind a forráskódot, mind a program részleteit.
5. Segédprogramok
A segédprogramok olyan rendszerszoftverek, amelyek a rendszer és az alkalmazás között helyezkednek el. Ezek a számítógép diagnosztikai és karbantartási feladataira szánt programok. Hasznosak a számítógép optimális működésének biztosításához. Feladataik a kulcsfontosságú adatbiztonságtól a lemezmeghajtó töredezettségmentesítéséig változnak.
A legtöbb harmadik féltől származó eszköz, de előfordulhat, hogy az operációs rendszerhez tartozik. Harmadik féltől származó eszközök külön-külön vagy együttesen is elérhetők, például a Hiren Boot CD-vel, az Ultimate Boot CD-vel és a Kaspersky Rescue Disk-kel.
A segédprogramok példái és jellemzői:
- Víruskereső és biztonsági szoftver a fájlok és alkalmazások biztonságához, pl. Malwarebytes, Microsoft Security Essentials és AVG.
- Lemezpartíciós szolgáltatások, például a Windows Lemezkezelés, az Easeus Partition Master és a Partition Magic.
- Lemez töredezettségmentesítése a meghajtón lévő szétszórt fájlok rendezéséhez. Ilyen például a Lemeztöredezettség-mentesítő, a Tökéletes lemez, a Lemezmegőrző, a Comodo Free tűzfal és a Little Snitch.
- Fájltömörítés az olyan lemezterület optimalizálásához, mint a WinRAR, a Winzip és a 7-Zip.
- Adatok biztonsági mentése biztonsági okokból, pl. Cobian, Clonezilla és Comodo.
- Hardverdiagnosztikai szolgáltatások, például a merevlemez Sentinel, a Memtest és a Performance Monitor.
- Adatok helyreállítása az elveszett adatok visszaszerzéséhez. Ilyen például az iCare Data Recovery, a Recuva és az EaseUs Data Recovery Wizard.
- Tűzfal a külső fenyegetések elleni védelemhez, pl. Windows tűzfal.
